Egy év eredményei 4.

Harmadik nap

A harmadik napra egy régen tervezett projekttel készültünk. Zsolti találta ki a Bolygó neve Föld című, természettudományos projektet még az iskolaév alatt, de akkor sajnos nem volt alkalmunk megvalósítani. A projekt keretében Földünk természetét ismerhetik meg a gyerekek és arról is tanulhatnak (tapasztalati úton), hogy hogyan óvjuk meg a környezetünket. Előző este megbeszéltük, hogy az időtől tesszük függővé, hogy délelőtt vagy délután legyen-e ez a program megvalósítva. Az előző napból tanulva, nem akartuk elszalasztani a strandidőt.

Így aztán reggeli után felkerekedtünk, hogy egy szép délelőttöt töltsünk el a Fenyves alsói szabad strandon. Amikor éppen nem a vízben voltunk, mindenféle „strandra termet” játékkal játszottunk. Megtanultunk petanque-ozni, tollasoztunk, homokba rajzoltunk, pelótáztunk, labdáztunk. Nem nagyon akaródzott visszamenni a táborba, de várt ránk az ebéd.

Ebéd után a szokásos csendes pihenő következett, ahol több nagyobb fiú is hosszasat szundított. A legkisebb és a kicsi nagyobb lányok pedig ez alatt lelkesen vettek részt egy nagy Mamut vadászat partyban, nem kevés pontot szedve össze maguknak.

DSC_0137.JPG

A pihenő után belekezdtünk a projektbe. A kisebbek közül többen is úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt ezen a programon, helyette folytatták a társasozást. Bolygónk megismerésére két vegyes csapat alakult.  Mind a két csapat kapott maga mellé egy-egy felnőtt segítőt. Első körben rejtvényekkel kellett megbirkóznia a csapatoknak, amiket majdnem minden csapattag lelkesen fejtegetett. Az egyik fiú ki akart bújni a csapatmunka alól, de amikor emlékeztettük rá, hogy ezzel értékes pontokat veszíthet a pontszerző versenyben, meggondolta magát. A rejtvények különböző témaköröket öleltek fel: természeti kincsek, erőforrások, veszélyes hulladékok, kontinensek, stb. Volt szókereső és keresztrejtvény forma is. Az agytorna után mozgós játék következett; a kard harcosa mindig nagy sláger minden gyerekcsoportban. A játékban egy kötéllel körbekerített, kör alakú terület közepén egy bekötött szemű játékos áll. Ő a kard harcosa. A játékos kezében egy szivacsrúd (vizinudli), a ruhájára csipeszek vannak csíptetve. A többi játékos a körön kívül helyezkedik el. A játékvezető irányításával a játékosok egyenként próbálhatják megszerezni a csipeszeket. A kard harcosa a vizinudlival megérintheti a „csipesz-tolvajokat” így védheti meg a csipeszeit. Aki egyszer belép a körbe, már nem léphet ki, ha megérintik a vizinudlival, kiesik. Ha úgy érintik meg, hogy már a kezében van egy csipesz, azt vissza kell dobni a körbe. Most ezt a játékot használtuk küldetésnek: a kard harcosa volt a Föld bolygó, a csipeszek rajta a felszínét borító szennyeződések, a csapatoknak az a küldetése, hogy megszabadítsa a bolygót a szennyeződésektől. Mint mindig most is nagy sikere volt ennek a játéknak, mivel izgalmas, nagy koncentrációt igényel, és mindenki sikerélménnyel távozik belőle.

Ezután a játék után elfogyasztottuk az uzsonnát és sajnos utána már nem tudtuk újra összeszedni a gyerekek figyelmét és érdeklődését. Utána kreatív tevékenység következett; papírmaséból igyekeztünk naprendszerünk bolygóit elkészíteni, lemodellezni. Ezt a gyerekek nagy része már egyáltalán nem élvezte, mielőbb szabadulni akartak és így csak két nagyon összecsapott papírgömb készült el, amiből az egyik másnapra összeesett. Zsolti nagyon el volt keseredve, hogy nem sikerült megvalósítani a mini-projektjét, mivel még egy szemét szelektálós verseny is lett volna a programban. Levontuk a tanulságokat, hogy az uzsi után be kellett volna iktatni valami kis megmozgatós, energizáló játékot, amivel újra be lehetett volna indítani a srácokat. Pár órával később Zsolti már egy kicsit derűsebben látta az eseményt, mivel az első fele valóban jól sikerült.

Vacsora után a szokásos foci, utána pedig sorverseny volt a program. A sorversenyben szintén kevert csapatok voltak. A versenyt nagy izgalmak övezték, de sajnos a végére sokan elkezdtek fázni. Odaadtuk a pulcsijainkat, felsőinket, mivel a legtöbb gyerek sajnos a kérésünk ellenére nem hozott magával meleg ruhát.

Az éjszakára terveztük a rókavadászatot, amihez kedvenc tábori élményeink szerint felébresztettük volna a gyerekeket. Sajnos ezt már második alkalommal kellett elhalasztanunk, mivel nagyon hideg volt. Sajnos az utolsó éjszakai alkalommal is le kellett fújnom, mivel annyira vizes volt minden és olyan hideg, hogy attól féltünk, hogy nagyon megfáznának a gyerekek. Ez nagy szívfájdalmunk maradt, hogy idén sem sikerült ez a jó kis éjszakai élményt megvalósítanunk.

FOLYTKÖV…

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s